Ugrás a tartalomhoz
Mindennapi Gondoskodás

Lóápolási Útmutató: Alapvető Mindennapi Gondoskodás

1KAHU szerkesztőségi csapat
Lóápolási Útmutató: Alapvető Mindennapi Gondoskodás

A lovaknak következetes napi gondozásra van szükségük, amely a megfelelő szálas takarmányon, a tiszta és friss ivóvízhez való folyamatos hozzáférésen, a rendszeres mozgáson, a többi lóval való szociális kapcsolaton, a biztonságos környezeten, valamint az egészségük és viselkedésük szoros megfigyelésén alapul. Minden nap ellenőrizni kell őket az étvágy, az ivás, a bélsár, a mozgás, a viselkedés, a sebek, a duzzanatok és a paták állapotának változásai szempontjából. A rutinszerű szakszerű ellátás magában foglalja az állatorvosi megelőző egészségügyi ellátást, a védőoltásokat, a kockázatalapú parazitakontrollt, a fogászati felmérést és a szakképzett patkolókovács általi rendszeres pataápolást. Minden ló egyedi, ezért a etetést, a mozgást, a legelést és az egészségügyi ellátást az életkorukhoz, kondíciójukhoz, terhelésükhöz, egészségükhöz és környezetükhöz kell igazítani.

A lóról való gondoskodás sokkal több, mint:

napi kétszeri etetés és lovaglás.

A ló jóllétét az határozza meg, hogy mi történik a nap folyamán.

Mit esznek?

Mennyi időt töltenek legeléssel és táplálékkereséssel?

Van-e hozzáférésük vízhez?

Tudnak-e szabadon mozogni?

Van-e kapcsolatuk más lovakkal?

Kényelmesek-e a patáik?

Változott-e a viselkedésük?

Biztosítva van-e a foguk, a védőoltások és a parazitamentesítési program?

És ami talán a legfontosabb:

tudja-e, hogy mi a normális a saját lovánál?

A jó lóápolás nem egyetlen feladat.

A mindennapi megfigyelés, a megelőző egészségügyi ellátás és a ló igényei szerint kialakított környezet rendszere.

A jó lóápolás alapjai

A ló jólétének megértéséhez hasznos kiindulópont a három alapvető szükséglet:

Barátok

A lovak rendkívül társasági állatok, és jót tesz nekik a többi lóval való megfelelő interakció.

Szálas takarmány

A lovak úgy fejlődtek ki, hogy napjuk nagy részét legeléssel és táplálékkereséssel töltsék.

Szabadság

A lovaknak lehetőségekre van szükségük a mozgásra, a környezetük felfedezésére és a választás szabadságára.

A World Horse Welfare ezeket 3F-ként (Friends – Barátok, Forage – Takarmány, Freedom – Szabadság) írja le, és javasolja, hogy – ahol csak lehetséges – építsék be őket a mindennapi tartásba.

Ez sokkal jobb kiindulópont a ló ápolásához, mint egyszerűen feltüntetni:

„Van a lovamnak istállója, élelme és vize?”

A jobb kérdés az:

„Lehetővé teszi-e a lovam mindennapi élete, hogy lóként viselkedhessen?”

Gyors napi lóápolási ellenőrzőlista

Minden nap

ÉLELEM ÉS VÍZ

  • Friss, tiszta víz elérhető
  • Megfelelő szálas takarmány elérhető
  • Normálisan eszik
  • Normálisan iszik
  • Súlyhoz, terheléshez és egészséghez igazított takarmány

EGÉSZSÉG

  • Élénk és figyelmes
  • A szemek normálisnak tűnnek
  • Nincsenek új sebek
  • Nincsenek szokatlan csomók vagy duzzanatok
  • Nincs váratlan melegedés
  • Pihenés közben a légzés normálisnak tűnik
  • Normálisan vizel
  • A bélsár normálisnak tűnik

MOZGÁS

  • Normálisan jár
  • Nincs nyilvánvaló sántaság
  • Nincs szokatlan merevség
  • Normális hajlandóság a mozgásra

PATÁK

  • Paták ellenőrizve
  • Talpak kipucolva
  • Nincsenek nyilvánvaló kövek, sérülések vagy rendellenességek
  • A patkók – ha vannak – szilárdan állnak

VISELKEDÉS

  • A lovastól megszokott viselkedés
  • Normális interakció más lovakkal
  • Nincs szokatlan visszahúzódás vagy izgatottság

KÖRNYEZET

  • Biztonságos kerítés
  • Elérhető óvóhely
  • Biztonságos istálló/mező
  • Megfelelően karbantartott alom/környezet

Ez az ellenőrzőlista nem állatorvosi vizsgálat.

Célja, hogy segítsen észrevenni:

a változást.

1. Ellenőrizze lovát minden nap

A napi megfigyelés a lótartás egyik legfontosabb része.

Az RSPCA azt javasolja, hogy a lovakat minden nap ellenőrizzék a sérülés vagy betegség jelei miatt, míg a World Horse Welfare azt tanácsolja, hogy a lovakat legalább naponta, de ideális esetben gyakrabban is látogassák meg.

A British Horse Society gyakorlati tartási útmutatójában még tovább megy, és azt javasolja, hogy a lovakat – akár istállóban, akár kint tartják – naponta legalább kétszer ellenőrizzék.

A pontos tartási rutin a következőktől függ:

  • elhelyezés;
  • legeltetés;
  • egészség;
  • életkor;
  • időjárás;
  • etetési szokások;
  • egyéni igények.

De egy lovat soha nem szabad hosszabb ideig ellenőrzés nélkül hagyni.

2. Ismerje meg, mi a normális a lovánál

Ez az elv szinte minden 1KAHU Academy egészségügyi útmutatóban megjelenik.

Ne csak azt tanulja meg, hogy milyen egy egészséges ló.

Hanem azt is, hogy az Ön lova hogyan fest egészségesen.

Ismerje meg a normális:

  • étvágyát;
  • ivását;
  • bélsarát;
  • vizelését;
  • energiáját;
  • viselkedését;
  • mozgását;
  • testtartását;
  • szociális interakcióját;
  • testkondícióját.

A World Horse Welfare azt is javasolja, hogy ismerkedjen meg az egyes lovak normális pihenési értékeivel:

  • hőmérséklet;
  • pulzus;
  • légzés.

Egy egészséges kifejlett ló esetében a tipikus pihenési tartományok a következők:

Hőmérséklet: 37,5–38,5 °C

Pulzus: 36–42 ütés/perc

Légzés: 8–12 légzés/perc

Az egyéni kiindulási értékek azonban fontosak, és az adatok olyan tényezők függvényében változhatnak, mint a mozgás, a környezet és az egészség.

Kérje meg lovatorvosát, hogy mutassa meg a létfontosságú jelek helyes mérését.

3. A víz elengedhetetlen

Minden lónak biztosítani kell a hozzáférést a következőhöz:

tiszta, friss víz.

A World Horse Welfare hangsúlyozza, hogy a vízhiány veszélyes, és a víznek megfelelő tiszta forráson keresztül kell rendelkezésre állnia, mint például:

  • vödrök;
  • etetővályúk;
  • önitatók.

Minden nap ellenőrizze a vízrendszereket.

Ne feltételezze egyszerűen azt, hogy egy önitató működik, csak azért, mert tegnap is működött.

Ellenőrizze a következőket:

  • tisztaság;
  • ellátás;
  • áramlás;
  • fagyás hideg időben;
  • szennyeződés;
  • sérülés.

És ismerje meg a lova normális ivási szokásait.

4. Figyelje az ivási szokások változásait

A vízfogyasztás jelentősen eltérhet a következőktől függően:

  • hőmérséklet;
  • mozgás;
  • étrend;
  • a szálas takarmány nedvességtartalma;
  • laktáció;
  • egészség.

Egy száraz szénát evő ló ivási mintázata eltérhet a nedvességdús legelőn legelő lóétól.

Ezért:

egyetemes szám kevésbé hasznos, mint a kontextus + az egyéni kiindulási alap.

Fordítson figyelmet arra, ha lova hirtelen:

  • sokkal többet iszik;
  • sokkal kevesebbet iszik;
  • abbahagyja az ivást;
  • ismételten felkeresi az itatót anélkül, hogy láthatóan normálisan inna.

A jelentős változások kivizsgálást érdemelnek.

5. A szálas takarmánynak kell képeznie az étrend alapját

A lovak legelő állatként fejlődtek ki.

A szálas takarmány magában foglalhatja:

  • fű;
  • széna;
  • szenázs;
  • megfelelő rost alapú alternatívák.

A British Horse Society a szálas takarmányt a lótakarmányozás alapvető részeként írja le, és megjegyzi, hogy a lovak úgy fejlődtek ki, hogy keveset és gyakran egyenek, és potenciálisan a nap nagy részét rágással töltsék.

A World Horse Welfare ugyancsak elsősorban legelőként írja le a lovakat, és a szálas takarmányon alapuló étrendet javasolja.

A szálas takarmány többet támogat, mint a kalóriabevitelt.

Támogatja a következőket:

  • emésztési egészség;
  • természetes táplálékszerzési viselkedés;
  • rágás;
  • mentális jóllét.

6. Az egyedi lovat etesse

Nincs tökéletes, mindenkire érvényes lótakarmány.

Az etetési igények a következőktől függnek:

  • testtömeg;
  • testkondíció;
  • életkor;
  • fajta/típus;
  • terhelés;
  • szálas takarmány minősége;
  • legelő;
  • egészség;
  • reproduktív státusz.

Egyes lovak megfelelő kondíciójukat nagyrészt szálas takarmányból, valamint a megfelelő vitamin/ásványi anyag biztosításából tartják fenn.

Másoknak a következőkkel kell rendelkezniük:

  • magasabb energiaigény;
  • speciális táplálkozási igények;
  • orvosi okok az étrendi módosításra.

A World Horse Welfare megjegyzi, hogy számos hobbiló talán nem igényel jelentős takarmánykeveréket, és a szálas takarmány mellett csupán megfelelő vitamin-/ásványianyag-kiegészítőre vagy kiegészítő takarmányra lehet szükségük.

A több takarmány automatikusan nem jelenti a következőt:

jobb gondoskodás.

7. Az étrendi változtatásokat fokozatosan hajtsa végre

A lovak emésztőrendszere érzékeny.

A következő tényezők hirtelen változásai:

  • szálas takarmány;
  • koncentrált takarmány;
  • legeltetés;
  • rutin

növelhetik az emésztési kockázatot.

A British Horse Society javasolja az etetési változtatások fokozatos, ideális esetben körülbelül 10–14 nap alatt történő bevezetését, és hangsúlyozza, hogy a rutin változtatásait is fokozatosan kell végrehajtani.

Ez különösen fontos a következő esetekben:

  • istállóváltás;
  • szénaváltás;
  • tavaszi legelés bevezetése;
  • ló munkába állítása vagy munkából kivétele;
  • takarmánymárka váltása.

8. A testtömeg mellett a testkondíciót is figyelje

Egy ló kinézhet így:

„nagy”

anélkül, hogy feltétlenül megfelelő testkondícióval rendelkezne.

Hasonlóképpen, a sűrű téli szőr elfedheti a súlyvesztést.

Figyelje a következőket:

  • súly, ahol lehetséges;
  • testkondíció-pontszám;
  • zsíreloszlás;
  • izomállapot;
  • időbeli változások.

A következetesen hasonló szögekből készített fényképek szintén segíthetnek feltárni a fokozatos változást.

A cél nem az:

„minden ló legyen karcsú”

sem pedig az,

„minden ló legyen jól fedett.”

Hanem az:

fenntartani a megfelelő kondíciót az adott ló egészsége, kora és terhelése szempontjából.

9. Kerülje a jutalomfalatok táplálékként való kezelését

A sárgarépa, az alma és a kereskedelmi jutalomfalatok nem képezik a lótáplálás alapját.

Időnként, mértékkel megfelelően használhatók, de a fontos táplálkozási kérdések a következők:

  • Megfelelő-e a szálas takarmány?

  • Kiegyensúlyozott-e az étrend?

  • Megfelelő-e a testkondíció?

  • Kap-e elegendő rostot a ló?

  • Befolyásolják-e egészségügyi állapotok az etetést?

A lótartás csillogó része táplálkozási szempontból gyakran a legkevésbé fontos része.

10. A lovaknak szociális kapcsolatra van szükségük

A lovak csordaállatok.

A megfelelő szociális kapcsolat ezért nem csupán egy opcionális kiegészítő.

A World Horse Welfare kijelenti, hogy a többi lóval való szocializáció a mindennapi élet fontos része, és a csordában történő tartás lehetővé teheti a következőket:

  • szociális kötődés;
  • kölcsönös szőrápolás;
  • játék;
  • közös pihenés;
  • biztonság.

Ahol a teljes csordatartás nem lehetséges, a tartásnak továbbra is törekednie kell a következő megfelelő biztosítására:

  • vizuális kapcsolat;
  • szociális interakció;
  • ideális esetben fizikai kapcsolat,

ahol biztonságos és megfelelő.

A tükröt vagy játékot nem szabad automatikusan egyenértékűnek tekinteni egy másik lóval.

11. A lovaknak szabadságra van szükségük a mozgáshoz

A mozgás alapvető fontosságú a lovak életében.

A World Horse Welfare megjegyzi, hogy a szabadon élő lovak jelentős távolságokat tehetnek meg naponta, és javasolja a mozgási lehetőségek teremtését a háztartási tartás keretein belül.

Ez magában foglalhatja:

  • legeltetés;
  • változatos terep;
  • pályarendszerek;
  • megfelelő csoportos tartás;
  • talajmunka;
  • lovagló edzés;
  • szabadidomítás.

De van egy fontos különbség.

A mozgás nem pontosan ugyanaz, mint a szabadság.

Egy egyórás lovaglás nem feltétlenül kompenzálja a fennmaradó 23 órás rendkívül korlátozott mozgást.

12. A legeltetés nem csupán a mozgásról szól

A legeltetés a következőket biztosíthatja:

  • mozgás;
  • legeltetés/táplálékkeresés;
  • szociális kapcsolat;
  • felfedezés;
  • viselkedési választás.

A tartás során figyelembe kell venni a következőket:

  • legelő minősége;
  • kerítés;
  • mérgező növények;
  • sár;
  • időjárás;
  • óvóhely;
  • víz;
  • csordadinamika;
  • testtömeg;
  • laminitis kockázata;
  • sérülésveszély.

Nincs olyan egyetlen legeltetési formula, amely minden lónak megfelelő lenne.

A célnak a jólét maximalizálásának kell lennie, miközben kezelik a valódi egyéni kockázatokat.

13. Biztosítson megfelelő óvóhelyet

A lovaknakvédelemre van szükségük a kihívást jelentő környezeti feltételekkel szemben.

A klímától és a tartástól függően az óvóhely magában foglalhatja:

  • természetes óvóhely;
  • mezei beállók;
  • istállózás.

Vegye figyelembe a következőket:

  • szél;
  • eső;
  • hőség;
  • nap;
  • rovarok;
  • hideg.

Ne feltételezze, hogy mivel a lónak van hozzáférése az istállóhoz:

a környezeti probléma meg van oldva.

A szellőzés, a hőmérséklet, az alom, a tisztaság, a mozgás és a szociális kapcsolat mind fontosak.

14. Tartsa biztonságban a környezetet

Rendszeresen vizsgálja meg lova környezetét.

Keresse a következőket:

  • törött kerítés;
  • kiálló szegek;
  • éles szélek;
  • sérült kapuk;
  • laza drót;
  • mérgező növények;
  • instabil felületek;
  • sérült etetők;
  • nem biztonságos felszerelés.

Valami, ami a múlt héten még biztonságos volt, lehet, hogy ma már nem az.

A lovak nagy, erős állatok.

A kis környezeti hibák jelentős sérüléseket okozhatnak.

15. Az istállókezelés fontos

Ha a lova időt tölt az istállóban, az istállónak támogatnia kell a következőket:

  • kényelem;
  • szellőzés;
  • higiénia;
  • biztonságos mozgás;
  • megfelelő alom;
  • vízhozzáférés;
  • szálas takarmány;
  • szociális kapcsolat, ahol lehetséges.

A használt tartási rendszernek megfelelően távolítsa el a felesleges trágyát és a nedves almot.

Ellenőrizze a következőket minden nap:

  • víz;
  • takarmány;
  • alom;
  • falak;
  • ajtók;
  • szerelvények.

16. A szőrápolás több mint a ló tiszta megjelenése

A szőrápolás lehetőséget biztosít a ló alapos átvizsgálására.

A szőrápolás közben keresse a következőket:

  • vágások;
  • duzzanat;
  • melegedés;
  • bőrproblémák;
  • érzékenység;
  • kullancsok vagy paraziták;
  • kidörzsölődések;
  • szokatlan csomók.

A World Horse Welfare kifejezetten javasolja a test és a végtagok ellenőrzését sérülések, csomók, duzzanatok és melegedés szempontjából a napi egészségügyi felmérés részeként.

Ez átalakítja a szőrápolást:

közmetikai karbantartásból

egsészségügyi monitorozássá.

17. Jó ok nélkül ne távolítsa el az érzékelőszőröket

A ló következő részein lévő bajuszok:

  • pofa;
  • szemek

érzékelő funkciókkal rendelkeznek.

A British Horse Society megjegyzi, hogy ezeknek a tapintószőröknek saját ideg- és vérellátásuk van, és segítik a lovakat a környezetükben való tájékozódásban.

A gondozási rutinnak tiszteletben kell tartania a ló anatómiáját, ahelyett, hogy a kozmetikai megjelenést helyezné előtérbe.

18. Minden nap ellenőrizze a patákat

A pataápolás alapvető fontosságú.

Az RSPCA javasolja a paták napi vizsgálatát, beleértve a talp alsó részének kipucolását is.

Keresse a következőket:

  • kövek;
  • repedések;
  • szokatlan szag;
  • váladékozás;
  • melegedés;
  • érzékenység;
  • laza patkók;
  • hiányzó patkók;
  • idegen tárgyak.

A British Horse Society hangsúlyozza, hogy az egészséges pata elengedhetetlen a kényelemhez, a mozgáshoz és az általános jólléthez, függetlenül attól, hogy a ló patkolt vagy mezítlábas.

19. A mezítlábas lovaknak is szükségük van professzionális pataápolásra

A patkó hiánya nem azt jelenti,

hogy nincs szükség kovácsra.

A paták folyamatosan nőnek, és megfelelő egyensúlyra és körmölésre van szükségük.

Az RSPCA még a nem patkolt lovak esetében is rendszeres kovács általi odafigyelést javasol, és megjegyzi, hogy a pontos időköz olyan tényezőktől függ, mint:

  • évszak;
  • terhelés;
  • munka típusa;
  • egyéni patanövekedés.

A gyakran előforduló időköz körülbelül hat hét lehet, de a kovácsnak kell meghatároznia, mi a megfelelő az adott ló számára.

20. Tanulja meg felismerni a sántaságot

A sántaság nem csupán annyit tesz,

hogy „a ló erősen sántít.”

A változások finomak is lehetnek.

Figyelje a következőket:

  • egyenetlen lépések;
  • rövidült lépéshossz;
  • fejmozgás;
  • fordulási hajlam hiánya;
  • merevség;
  • megváltozott teljesítmény;
  • mozgási kedv hiánya;
  • szokatlan viselkedés lovaglás közben.

Az RSPCA azt tanácsolja, hogy a sánta lovat ne dolgoztassák, és állatorvosi vizsgálatban kell részesíteni.

Ne próbálja meg:

„lovaglással túllépni rajta.”

21. A fogászati ellátás a rutinszerű lóápolás része

A ló fogai rendszeres szakszerű felmérést igényelnek.

Fogproblémák befolyásolhatják a következőket:

  • rágás;
  • étvágy;
  • súly;
  • kényelem;
  • teljesítmény.

Az RSPCA azt javasolja, hogy a fogorvosi ellenőrzéseket megfelelően képzett szakember végezze el legalább évente egyszer, miközben megjegyzi, hogy az egyéni igények eltérőek lehetnek.

A fogproblémák lehetséges jelei a következők:

  • takarmány elhullajtása;
  • rágási nehézség;
  • le nem rágott takarmánycsomók kiöklendezése (quidding);
  • megmagyarázhatatlan súlyvesztés;
  • rossz lehelet;
  • zabla elleni ellenállás;
  • viselkedésbeli változások lovaglás közben.

A fogbetegség azonban a látható jelek megjelenése előtt is kialakulhat.

Ezért fontos a megelőző vizsgálat.

22. A védőoltást az állatorvossal együtt kell megtervezni

A védőoltási ajánlások a következők szerint változnak:

  • ország;
  • betegség előfordulása;
  • ló kora;
  • utazás;
  • versenyzés;
  • istállókörnyezet;
  • reproduktív státusz;
  • egyéni kockázat.

Az Egyesült Királyságban az olyan szervezetek, mint az RSPCA és a World Horse Welfare, hangsúlyozzák a lójárvány és a tetanusz elleni védőoltást a rutinszerű megelőző egészségügyi ellátás részeként.

Az Egyesült Államokban az AAEP az alábbiakat azonosítja:

  • tetanusz;
  • keleti és nyugati lúdbénulás;
  • Nyugat-nílusi vírus;
  • veszettség

mint alapoltások, a kockázatnak megfelelően kiválasztott további oltásokkal.

Ez a különbség fontos.

Nincs globálisan univerzális lóvédőoltási ütemterv.

Az 1KAHU-nak az állatorvosi oltási tervet kell rögzítenie, ahelyett, hogy kizárólag a ló kora alapján találna ki egyet.

A 22. cikk ezt részletesen tárgyalja.

23. A parazitakontrollnak kockázatalapúnak kell lennie

A hagyományos lótartás néha egy egyszerű szabályt követett:

„Féregtelenítsen minden lovat minden X hetediket héten.”

A modern parazitakezelés kifinomultabb.

Az RSPCA javasolja egy féregtelenítési program kidolgozását az állatorvossal, amely a rendszeres tesztelésen és a jelzett kezelésen alapul.

Az AAEP jelenlegi belső parazitákra vonatkozó iránymutatásai ugyancsak javasolják a bélsár peteszám meghatározásának használatát a fertőzési minták azonosítására, és kifejezetten óvnak az év egészében rövid időközönként végzett rögzített féregtelenítéstől vagy a féregtelenítő osztályok vak forgatásától.

A helyes program a következőktől függ:

  • egyedi ló;
  • csorda;
  • legelő;
  • régió;
  • parazita-expozíció;
  • teszteredmények.

24. A védőoltás és a parazitakontroll nem ugyanaz a dolog

Az új lótartók számára ez a megkülönböztetés magától értetődőnek tűnik, de érdemes kifejezetten megemlíteni.

A védőoltás segít a kiválasztott fertőző betegségek elleni védelemben.

A parazitakontroll a belső vagy külső paraziták kockázatát kezeli.

A biológiai biztonság segít csökkenteni a fertőző betegségek átvitelét.

A rutinszerű egészségügyi vizsgálat segít azonosítani a problémákat.

Ezek a megelőző ellátás különböző összetevői.

Egy ló lehet:

teljesen beoltott

és még mindig szüksége lehet a következőkre:

  • parazita-ellenőrzés;
  • fogászati ellátás;
  • pataápolás;
  • állatorvosi vizsgálat.

25. A mozgásnak igazodnia kell a lóhoz

A mozgásigények rendkívül eltérőek.

Egy:

  • nyugdíjas póni;
  • fiatal ló;
  • hobbiló;
  • távlovas ló;
  • versenyló

nem követheti ugyanazt a mozgásprogramot.

Vegye figyelembe a következőket:

  • életkor;
  • edzettség;
  • egészség;
  • alkat;
  • terhelés;
  • felület;
  • időjárás;
  • korábbi sérülés.

Az edzettséget fokozatosan kell felépíteni.

A British Horse Society hangsúlyozza a ló életkorának és egyéni egészségének megfelelő edzettség fenntartását.

26. A pihenés és a regeneráció is fontos

A jó lóápolás nem jelenti a következőt:

több mozgás minden nap.

A regeneráció az edzés része.

Figyelje a következőket:

  • fáradtság;
  • merevség;
  • étvágy;
  • hidráltság;
  • edzés utáni regeneráció;
  • viselkedés;
  • munkakedv.

A változások jelezhetik, hogy az aktuális terhelés újragondolásra szorul.

27. A felszerelésnek illeszkednie kell a lóhoz

Egy nyereg vagy kantár, ami tavaly jól illeszkedett, lehet, hogy most már nem illik rá.

A lovak alakja a következők miatt változik:

  • edzettség;
  • izomfejlődés;
  • életkor;
  • súlyváltozás;
  • évszak.

A rosszul illeszkedő felszerelés kényelmetlenséget és sérülést okozhat. Az RSPCA rendszeres felszerelés-ellenőrzést és megfelelő karbantartást javasol.

Keresse a következőket:

  • kidörzsölődések;
  • duzzanat;
  • szőrváltozások;
  • érzékenység;
  • nyergelési kedv hiánya;
  • viselkedésbeli változások lovaglás közben.

Ne bélyegezze meg azonnal ezeket a viselkedéseket:

„rosszcsont.”

Fájdalmat vagy kényelmetlenséget kell feltételezni.

28. A viselkedés egészségügyi információ

A ló viselkedése az egészségügyi alapértékeik egyik legértékesebb része.

Ismerje meg a normális:

  • üdvözlő viselkedését;
  • étvágyát;
  • szociális viselkedését;
  • mozgási kedvét;
  • reakcióját a szőrápolásra;
  • hozzáállását lovaglás közben;
  • pihenési viselkedését.

Egy normális esetben társaságkedvelő ló, amely hirtelen egyedül áll a mező szélén, figyelmet érdemel.

Egy normális esetben lelkes ló, amely hirtelen vonakodik mozogni, figyelmet érdemel.

A World Horse Welfare kifejezetten javasolja a ló tipikus viselkedésétől való eltérések nyomon követését, mivel azok egészségügyi vagy környezeti problémákra utalhatnak.

29. Ne nevezze automatikusan „rossz viselkedésnek” a viselkedés változását

Képzeljen el egy lovat, amely hirtelen:

  • hátravágja a fülét nyergelés közben;
  • visszautasítja az előrehaladást;
  • nehezen megfoghatóvá válik;
  • reagál, ha a hátán kefélik.

A lehetséges magyarázatok közé tartoznak a kiképzési vagy környezeti tényezők.

De a kényelmetlenséget is figyelembe kell venni.

Az RSPCA megjegyzi, hogy a viselkedés változásai korai jelei lehetnek annak, hogy a ló:

  • beteg;
  • sérült;
  • fájdalmai vannak.

A jobb kérdés nem az:

„Hogyan hagyjam abba ezt a viselkedést?”

Hanem az:

„Miért változott meg ez a viselkedés?”

30. Figyelje a bélsarat

A ló bélsara hasznos mindennapi információt nyújt.

Ismerje meg, mi a normális a lova számára.

Fordítson figyelmet a következők változásaira:

  • gyakoriság;
  • mennyiség;
  • állag;
  • megjelenés.

A változások összefügghetnek a következőkkel:

  • étrend;
  • legeltetés;
  • stressz;
  • emésztési zavar;
  • betegség.

Ömagában a bélsár nem alkalmas egy állapot diagnosztizálására.

De a jelentős változás beleilleszkedik az átfogó egészségügyi képbe.

31. Figyelje a vizelést

Ismerje meg, mi a normális a lova számára.

Fordítson figyelmet a következőkre:

  • a gyakoriság jelentős változásai;
  • látható kényelmetlenség;
  • erőlködés;
  • szokatlan viselkedés;
  • az ivással párhuzamosan jelentkező markáns változások.

Ha aggódik, vegye fel a kapcsolatot az állatorvosával.

32. Ismerje meg a kólika jeleit

A „kólika” a hasi fájdalmat írja le, nem pedig egyetlen betegséget.

A lehetséges jelek a következők lehetnek:

  • kaparás;
  • a horpasz nézése;
  • ismételt lefekvés;
  • hemperegés;
  • izzadás;
  • csökkent étvágy;
  • csökkent bélsár;
  • szokatlan nyugtalanság;
  • levertség.

A tünetek megjelenése változó.

Egyes lovak drasztikus jeleket mutatnak.

Mások sokkal finomabbak.

A gyanított kólika azonnali állatorvosi tanácsot igényel.

Ne használjon Academy cikket vagy mesterséges intelligencia tünetbeszélgetést az állatorvos hívásának elhalasztására.

33. Ismerje meg lova sürgősségi tervét

Mielőtt vészhelyzet történne, ismerje meg a következőket:

Állatorvosi rendelő

Ügyeleti szám

A ló tartózkodási helye

Szállítási lehetőségek

Biztosítási adatok

Gyógyszerek

Kórtörténet

Sürgősségi kapcsolat

Normális életjelek

Ha a lováról a következők gondoskodnak:

  • istállói személyzet;
  • lovászok;
  • család;
  • lótársak;
  • lovasok,

győződjön meg arról, hogy tudják, mit kell tenni.

A British Horse Society azt javasolja, hogy legyen elérhető egy írásos lógondozási terv, hogy egy másik személy is fenntarthassa a ló rutinját, és hozzáférhessen a szükséges információkhoz, amikor a lótartó nincs jelen.

Ez az 1KAHU különösen erős felhasználási esete.

34. A rutin fontos – de a merevség káros lehet

A lovaknak gyakran jót tesz a kiszámítható rutin.

De a helyes tartásnak továbbra is alkalmazkodnia kell a következőkhöz:

  • időjárás;
  • egészség;
  • legelő;
  • terhelés;
  • életkor;
  • testkondíció.

A British Horse Society megjegyzi, hogy a lovaknak jót tesz a következetesség, és a rutin változtatásait, ahol lehetséges, fokozatosan kell bevezetni.

A cél a következő:

következetesség anélkül, hogy figyelmen kívül hagynánk az előttünk álló lovat.

35. Szezonális gondozási változások

A lóápolás az év folyamán változik.

Tavasz

Vegye figyelembe a következőket:

  • legelő változásai;
  • súlygyarapodás;
  • laminitis kockázata;
  • rovarok.

Nyár

Vegye figyelembe a következőket:

  • hőség;
  • hidráltság;
  • legyek;
  • nap;
  • legeltetés.

Ősz

Vegye figyelembe a következőket:

  • változó fű;
  • súly;
  • szőrzet;
  • rutinszerű átmenetek.

Tél

Vegye figyelembe a következőket:

  • víz fagyása;
  • szálas takarmány elérhetősége;
  • sár;
  • óvóhely;
  • pata állapota;
  • csökkent mozgás.

Az évszakok jellegének a gondozási terv részét kell képeznie, nem pedig utólagos gondolatnak.

36. Az idősebb lovak eltérő gondozást igényelhetnek

Az öregedés nem minden lóra hat azonos módon.

Az idősebb lovak szorosabb megfigyelést igényelhetnek a következők terén:

  • fogak;
  • súly;
  • izomzat;
  • mozgékonyság;
  • ízületi kényelem;
  • etetés;
  • endokrin egészség;
  • immunitás.

Egyesek késő öregkorukig aktívak maradnak.

Mások jelentős tartási változásokat igényelnek.

A gondozást ne csupán a következőkre alapozza:

születési dátum.

Hanem alapozza a következőre:

életkor + egészség + funkció + egyéni igények.

37. A fiatal lovaknak is életkoruknak megfelelő tartásra van szükségük

A csikóknak és a növésben lévő lovaknak eltérőek a következő igényei:

  • táplálkozási;
  • szociális;
  • mozgási;
  • megelőző egészségügyi

szükségletei, mint a kifejlett lovaknak.

A növekedést nem szabad felgyorsítani egyszerűen nagyobb mennyiségű etetéssel.

A mozgásnak nem szabad utánoznia egy felnőtt teljesítményprogramját.

A megelőző ellátást megfelelő lószakemberekkel együtt kell kialakítani.

38. Lóháton szükség van egy gondozói csapatra

A lótartás természeténél fogva multidiszciplináris.

A lótól függően a gondozói csapat magában foglalhatja:

Lovatorvos

Patkolókovács

Lófogászati szakember

Nyeregillesztő

Fizioterapeuta vagy más megfelelően képzett terapeuta

Edző/oktató

Táplálkozási szakember

Istállógazda

Lovász

A ló ellátása biztonságosabbá válik, amikor ezek a szakemberek ugyanazt a kórtörténetet ismerik.

39. Vezessen egészségügyi nyilvántartást

Egy ló felhalmozhatja az évek alatti alábbiakat:

  • oltási igazolások;
  • állatorvosi számlák;
  • fogászati jelentések;
  • diagnosztikai képalkotás;
  • laboratóriumi eredmények;
  • kovácstörténet;
  • gyógyszerek;
  • parazitavizsgálat;
  • súlynyilvántartások;
  • biztosítási dokumentumok.

Ne várja meg a vészhelyzetet, hogy megpróbálja megtalálni őket.

Válj olyan védelmezővé, amilyet a kedvenced megérdemel.

Csatlakozz több ezer leendő védelmezőhöz, akik segítenek formálni a kisállatgondozás jövőjét. Légy az elsők között, akik megismerik az 1KAHU-t.